Veszprém története Veszprém vára A mai Újtelep nevű városrész nyugati részén már az i. e. 5. évezredben nagy kiterjedésű neolitikus település állt. Bár a rómaiak valószínűleg nem telepedtek le a város területén, annak határában, Gyulafirátótnál villát, Balácán pedig Caesariana néven villagazdaságot hoztak létre. Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett, de egyes feltevések szerint már a honfoglalás előtt is állt. Bár a hagyomány szerint Veszprém öt dombra épült, valószínűbb, hogy a völgyekben való megtelepedés időben megelőzte a dombok beépülését. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak ("szegek") az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze. A város neve a szláv bezprem szóból ered, ami köznévként nyelvészek szerint "egyenetlent", "dimbes-dombost" jelentett, utalva Veszprém természeti adottságaira. Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány seregeit. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től), 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. A város kedvenc tartózkodási helye volt I. István feleségének, Gizellának; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét. A tatárjáráskor a vár ellenállt a támadásoknak, és bár 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott, mindig kijavították és fejlesztették. Veszprém virágkorát a reneszánsz műveltségű Vetési Albert püspöksége (1458-1486) jelentette. Veszprém legújabbkori fellendülése az 1930-as évekre tehető; ekkor a városba számottevő hadiipar települt. 1930-ban Veszprém megkapta a megyei városi címet. Az iparosítás, a kutatóintézetek és egyetem telepítésével párhuzamosan, az 1950-es években folytatódott, aminek következtében a város lakossága 40 év alatt három és félszeresére nőtt. Veszprém 1990-ben válhatott megyei jogú várossá. Látnivalók A várnegyedben - Szent Mihály-székesegyház: 10. századi alapokon, 14. századi gótikus altemplommal. - Gizella-kápolna: Veszprém legrégibb középkori épülete(13. század) - Várkút: 41 méter mélységű kút a Gizella-kápolna előtt. - Püspöki (ma Érseki) palota: későbarokk építmény a Szentháromság téren. - Ú.n. Nagypréposti palota - Szentháromság-oszlop: szintén barokk stílusban, 1750-ben készült. - Szent György-kápolna: a 10. századi épület romjai a székesegyház mögött találhatók. - I. István király és Gizella királyné szobra a várhegy északi fokán. - Várkapu (Hősi kapu): tornyában a Vármúzeum működik. - Tűztorony: alapja középkori, felső része 19. századi eredetű. - Gizella Királyné Múzeum - Ferences templom - Dubniczay-ház - Csikász Galéria - Művészetek háza A várnegyeden kívül - Laczkó Dezső Múzeum, - Veszprémi Petőfi Színház, - Városháza, - Pósa-ház, - Szerelem-sziget, - Megyeháza, - Erzsébet-liget, - Szent István völgyhíd (a Viadukt ), - Margit-romok, - Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark (Állatkert), - Gulya-domb Közlekedés Távolsági közlekedés A vasútállomást 1872. -ben adták át a forgalomnak. Az állomás épületét azóta többször is felújították. A vágányokhoz ma már aluljáró vezet. A helyközi autóbusz-közlekedésről a Balaton Volán Zrt. gondoskodik. Az autóbusz-pályaudvar a Belváros keleti szélén, a Jutasi úton található. Helyi tömegközlekedés A helyi tömegközlekedést Veszprémben a Balaton Volán Zrt. autóbuszjáratai biztosítják. A városban az 1960-as években indult meg az autóbusz-közlekedés. Jelenleg 28 vonalon összesen 57 jármű áll az utasok rendelkezésére. Egészségügy Veszprém városban működik a megye korszerű, számos szakellátással és neves szakemberekkel rendelkező megyei kórháza, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. A neves kórház a idősek otthonától csak mintegy 15 percnyi távolságra van! Kulturális élet A Petőfi Színház épülete a huszadik század elején Színházak A veszprémi színjátszás története két évszázadra nyúlik vissza. A Medgyaszay István által tervezett szecessziós stílusú színházat 1908.-ban avatták fel, 1920 óta Petőfi Sándor nevét viseli. 2005-ben egy második színház jött létre a királynék városában: az elsősorban kortárs darabokat előadó Pannon Várszínház, mely a régi Séd Filmszínházban működik. A színház elindította játékszíni előadásait is, melyeket a Dubniczay-palotában tekinthetnek meg a színházkedvelők. Természetesen nem csak az idősebb és ifjúsági korosztály szórakozhat a színházi előadásokon. Az egészen kicsi gyermekek a Kabóca Bábszínház bábelőadásait látogathatják. Múzeumok, kiállítások - Laczkó Dezső Múzeum - Bakonyi Ház - Vármúzeum - Gizella Királyné Múzeum - Magyar Építőipari Múzeum - Vass László Gyűjtemény - Csikász Galéria Fesztiválok Gizella Napok A Gizella Napok rendezvénysorozatot a Veszprém történetében is jelentős szerepet betöltött első királynénk emlékére a Városi Művelődési Központ rendezi meg minden év májusában, a Gizella névnaphoz kapcsolódva. Veszprémi Nyári Fesztivál A Művelődési Központ szervezésében rendezik meg augusztus első heteiben. Számos különböző műfajnak, így többek között kamara-, színpadi és templomi zenének, táncnak, valamint irodalmi és népművészeti programoknak ad otthont. Veszprémi Ünnepi Játékok Augusztus elején a várban koncertek sora és világszerte ismert művészek várják az érdeklődőket. Utcazene Fesztivál Az Utcazene Fesztivál olyan többnapos rendezvény, amelynek keretében amatőr előadók egymással versengve mutatják meg zenei tudásukat. A fesztivál színpadjain neves sztárzenészek és énekesek is fellépnek.